2023 június 24-én Budapesten megrendezésre került az Országos Lengyel Önkormányzat által szervezett Magyarországi Lengyelség Napja, amelyet 1996 óta – amióta a magyarországi lengyelek patrónusává avatták – Szent László napnak is neveznek. Az ünnepséget mindig László nap körül rendezik.

Az idei ünnepség szentmisével kezdődött a budapesti Szent István bazilikában. A szentmisét
Krzysztof Grzelak atya, a Lengyel Perszonális Plébánia plébánosának asszisztálásával Mohos
Gábor Esztergom-Budapest egyházmegyei segédpüspök, a bazilika plébánosa mutatta be. A
szentmisét Edyta Deák orgonajátéka és Danuta Misiąg Ollár furulyajátéka gazdagította.
A vendégek ezután az Aranytíz Művelődési Házba tartottak, ahol az ünnepi gála került
megrendezésre. Az ünnepség méltóságát Sebastian Kęciek lengyel nagykövet fővédnöksége
adta meg, nagykövet urat Katarzyna Ratajczak-Sowa charge’ d’affaires diplomáciai ügyvivő
képviselte. A gálán jelen volt Andrzej Ryszard Kalinowski, a Lengyel Nagykövetség Konzuli
és Lengyelségi Osztályának vezetője, dr. Rónayné Słaba Ewa lengyel nemzetiségi szószóló,
Csallóközi Zoltán, Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes tanácsadója, az Egyházi és
Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság Nemzetiségi Főosztályának képviseletben
pedig Árvai Attila. Jelen voltak lengyel Nemzetiségi Önkormányzati küldöttek és a Civil
szervezetek – köztük A Bem J. Lengyel Kulturális Egyesület, a Szent Adalbert Egyesület és a
Polonia Nova Egyesület képviselői, valamint az OLÖ intézményeinek küldöttei. Az
ünnepségen részt vettek a budapesti, veszprémi, békéscsabai, pécsi, tatabányai, szolnoki, egri,
esztergomi és szentendei lengyelség tagjai.
Ünnepi beszédet mondott Katarzyna Ratajczak-Sowa charge’ d’affaires diplomáciai ügyvivő,
aki többek között a következőket mondta: „Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy
Önökkel együtt ünnepelhetek. Kívánom, hogy ez a nap szép legyen és összekössön minket,
minden lengyelt, akiket családtagjaival, munkahelyével, szerelmével vagy tanulmányaival
összehozott a sors Magyarországon. A koncert folyamán felejthetetlen élményeket,
találkozásokat és beszélgetéseket kívánok. Egyben szeretnék köszönetet mondani
mindazoknak, akik az ünnepség előkészítésén fáradoztak, különösen köszönöm az Országos
Lengyel Önkormányzatnak.”
Ezután átadták a lengyelségi díjakat, amelyeket Kövesdi Hanna, az Országos Lengyel
Önkormányzat Koordinációs Bizottságának elnöke adott át.
A Szent László díjat idén Porga Gyula, Veszprém polgármestere kapta.
Porga Gyula többször kihangsúlyozta, hogy az egyik célja az, hogy Veszprém a leglengyelebb
magyar város legyen. 2012 óta Tarnów Veszprém testvérvárosa. A két város kapcsolata
nagyon igazi, élő, a hagyományokon és azok ápolásán alapul. 2018-ban Veszprémben
tartották meg a Lengyel-Magyar Barátság Napjának központi ünnepségét. 2021-ben a
barátság szellemében a belvárosi park a „Lengyel-Magyar Barátság parkja” nevet kapta. Ez év
végén avatták fel Lech Kaczyński domborművét. 2023-ban Veszprém Európa kulturális
fővárosa. Az eseménysorozat keretében számos lengyel program is lesz.

Magyarországi Lengyelekért díjban részesült Dávid Mária, aki 2006 óta aktívan vesz
részt a magyarországi lengyelség életében. 2006-2014 között a Kőbányai Lengyel Kisebbségi
Önkormányzat képviselőjeként számos kulturális programot szervezett, többek között a
Derenki Búcsúval kapcsolatos tematikus kirándulásokat, valamint Lengyelországba is
szervezett tematikus utakat. Ebben az időszakban az Országos Lengyel Kisebbségi
Önkormányzat képviselője és az önkormányzat Kulturális Bizottságának tagja volt.
Mandátuma idején a Magyarországi Lengyelség Napjának egy új hagyományát vezette be, az
ünnepen ugyanis megjelent Szent László alakja. 2006 óta tagja a helyi lengyelség Szent Kinga
kórusának, 2021 óta pedig a kórus vezetője is; szüntelenül szervez Magyarországon és
Lengyelországban fellépéseket és kórustalálkozókat. 2019 óta a Kőbányai Lengyel
Önkormányzat elnöke. Tagja a „Mi Színházi Társulatunk” nevű lengyel színházi csoportnak,
amely különféle színdarabokat és kabarékat ad elő, ezen kívül pedig segítséget ad a színpadi
előkészítésekben (kosztümök, kellékek stb.). A Bem József Lengyel Kulturális Egyesületben
2019 óta vezet magyar nyelvi kurzust olyan lengyelek részére, akik fejleszteni szeretnék
magyar nyelvtudásukat. A következő díjazott Bíróné Hasznos Hanna, aki Évtizedek óta
dolgozik a magyar-lengyel közösségért, tevékenységét mindig is a lengyel közösség iránti
kivételes elkötelezettség és odaadás jellemezte. Vegyes családból származik, édesapja magyar,
édesanyja lengyel, otthon csak lengyelül beszéltek. Már gyermekként kapcsolatba került a
lengyel kultúrával, lengyel hagyományokkal. Gyermekkorától kezdve járt a Magyarországi
Bem József Lengyel Kulturális Egyesületbe, ahol rendezvényeken verseket szavalt, két
nyelven vezetett műsorokat. Később az egyesület tagja és elnökhelyettese is volt. Ily módon
Bíróné Hasznos Hanna fiatal kora óta kötődik Lengyelországhoz és a lengyel közösséghez. A
"Dwa Bratanki" népzenekar tagja és lelke, majd a Lengyel Intézet munkatársa. Képviselő volt
a Fővárosi és az Országos Lengyel Önkormányzatban, éveken át a Magyarországra látogató
lengyel csoportok elismert idegenvezetője. 2010-től nyugdíjazásáig az Országos Lengyel
Önkormányzat fenntartásában működő, jelenlegi nevén Lengyel Kiegészítő Nemzetiségi
Nyelvoktató Iskola és Kiegészítő Nemzetiségi Óvoda iskolatitkára. Rendkívül
felelősségteljes, megbízható, hozzáértő; olyan személy, akire nem csak az iskolával
kapcsolatos ügyekben lehet számítani. Hozzáállása mindig túllépett a hivatalos
kötelezettségeken. Magyarországi Lengyelekért díjat kapott még Vikár Tibor, aki a Lengyel
Kutatóintézet és Múzeum 2014 óta működik együtt Vikár Tiborral, aki ekkor, a II.
világháború kitörésének 75. évfordulóján nagyszabású megemlékezést szervezett
Zalaszentgróton és Zalabérben az odaérkezett lengyel menekültekről. A lengyel vonatkozású
ügyek őszinte pártfogóját ismerhettük meg benne. Évek óta ápolja a II. világháború elől
egykor Zala megyében menedékre lelt lengyel menekültek emlékét, gondozza az ott található
lengyel sírokat. A témában folyamatos levéltári kutatásokat folytat, melyek eredményeit
rendszeresen publikálja helyi és megyei lapokban. Kitartó gyűjtőmunkájának köszönhetően
többek között lengyel témájú állandó kiállítást (emlékszobát) hozott létre a zalabéri
könyvtárban.
Vikár Tibor közösségszervező szerepe is kiemelkedő. Megalapította a Lengyel-Magyar Baráti
Társaságot, mely összefogja a lengyel menekültek Zala megyében élő leszármazottait. Vikár
Tibor a Lengyel Kutatóintézet és Múzeum kutatásaiban is részt vesz. 2021-ben résztvevője és
társszerzője volt a Múzeum által a lengyel menekültek leszármazottai körében folytatott
kutatásunknak, valamint az ez alapján készült tanulmánynak. 2022-ben közvetítői szerepet
vállalva nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a csáfordi iskola tetőterében megtalált,

lengyel menekültek által otthagyott dokumentumok intézményünkhöz kerüljenek,
megmenekülve a pusztulástól.
A fentieken túl fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy Vikár Tibor lengyel vonatkozású
munkásságát a kezdetektől fogva önkéntesen, tanári hivatása és kiterjedt helytörténészi
alkotótevékenysége mellett folytatja. Szakmailag minden esetben kifogástalan, precíz
munkája mellett kiemelendő az a lengyelekkel szimpatizáló lelkület is, amellyel példát ad úgy
szűkebb, mint tágabb környezetének, és amelyért a teljes magyarországi lengyel közösség
hálás lehet neki.
Az ünnepség hivatalos részét Maja Wanot és Asztalos András vezette, az ünnepséget pedig
magyar művészek fellépése gazdagította, akik Fryderyk Chopin, Stanisław Moniuszko,
Michał Ogiński és Henryk Wieniawski műveit adták elő. Közreműködött: Mezei Pál –
zongora, Michał Ogiński darabját játszotta, Sudár Gyöngyvér – szoprán, Major Attila –
bariton, Veér Csongor – hegedű és Zanathy-Pintér Márk cselló. Az ünnepséget az OLÖ által
adott fogadás zárta.
(GP/b. – fotó: Pál B.) ford. Bóka E.

• Előző
• Következő