Látogatás a Sziléziai Beszkidekbe. A békéscsabai Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat a Magyar - Lengyel Baráti Kulturális Egyesülettel közösen tanulmányutat szervezett a Sziléziai Beszkidekben található Wisłába és környékére idén július 27. és augusztus 1. között.

Reggeltől estig heves, özönvízszerű eső fogadott minket, ezért a programjainkat megváltoztatva (Równicába kellett volna mennünk) Koniakówba indultunk, hogy egy pásztorkunyhóban megismerkedjünk a pásztorkodás és juhtenyésztés egész évben zajló szokásaival és rituáléival. Néhány érdekességet is megtudtunk, például azt, hogy egy ember naponta akár 150 juhot is nyír, és hogy egy juhból körülbelül 2 kg nyers juhgyapjú keletkezik, amelyet sebek, felfekvések, megfázás, valamint ideg-, izom- és ízületi gyulladások kezelésére használnak. A juhokat naponta kétszer, reggel és délután fejik. Átlagosan egy juh napi 0,5-1 liter tejet ad, 1 kg juhsajthoz pedig 5-7 liter tej szükséges. A juhtej magas fehérje- és zsírtartalmú, és folyékony formában általában nem fogyasztják. Kiválóan alkalmas azonban olyan sajtokhoz, mint a Bundz, Bryndza, Redykołki és Oscypek, amelyek minőségi tanúsítvánnyal és az Európai Unió szimbólumával rendelkeznek.

Wisłában láttunk egy csokoládéból készült szobrot Adam Małyszról, aki az első lengyelként nyerte meg a Négy Sánc Tornát és négyszer szerzett világbajnoki címet. És természetesen Wisłában született és nőtt fel. Megismerkedtünk a Habsburg Vadászkastély történetével, amelynek emeletén ma vadászgaléria található, beleértve a siketfajdot, egy pulykához hasonló madar, amely ma már nagyon ritka ebben a régióban. A párzási időszakban a hím énekléssel udvarol a nősténynek. (Ezt a dalt felvételről hallgattuk.) Négy részből áll, amelyeket kopogtatásnak, trillázásnak, dugózásnak és torok köszörülésnek neveznek. A torok köszörülés során, amely hasonlít a kövön kihegyezett kasza hangjára a madár nem reagál a külső ingerekre – megsüketül, innen ered a faj neve.

Ellátogattunk a Czerniańskie-tóhoz, más néven a Czerniańskie-víztározóhoz, amely összeköti a Barania Górából lefolyó Biała, Czarna Wiselka és Malinka patakok vizét, így innen ered Lengyelország leghosszabb folyója a Visztula. A Barania Góra lejtőjén található Lengyelország elnökének nyári rezidenciája is. Ustrońban ellátogattunk a Meglepetések Parkjába, ahol őzek és alpakák között sétáltunk. Ragadozó madarak és baglyok bemutatóját láttuk, és a Mesék Úton felidéztük a lengyel meséket. Az Ívócsarnokban megkóstoltuk Zsigmond forrásvizét, amely gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik. (A víz segíti az emésztést és lebontja a vesekövet.) Az Ívócsarnok közelében található Jézus Krisztus, az Univerzum Királya római katolikus templomot is felkerestük. A 21. században épült a gyógyfürdői betegek és turisták igényeire épült templomot, teljes mértékben egy magánszemély, Adam Kędzierski finanszírozta. Megmásztuk a Czantoria Wielka csúcsát (995 m), ahol a lengyel-cseh határ húzódik. Zywiecben meglátogattuk a Sörgyár Múzeumba, ahol megismerkedtünk a sörgyártás múltjával és jelenével. Sörünket a világ szinte minden országába exportáljuk.

Megtudtuk, hogy az üveg címkéje, amelyen egy krakkói népviseletbe öltözött táncos pár látható, az USA-ból származik, mivel az ott élő lengyel közösség a lengyel sört Krakkóval társította. Cieszynben ellátogattunk a Várdombra, ahol megtekintettük a Szent Miklós-templom rotundáját – Lengyelország egyik legrégebbi vallási épületét, ma a város jelképét (11. század). A cieszyni rotunda képe a húsz złotys bankjegyen is látható. A Szent Mária Magdolna templomban (13. század) a középkor hangulatát éltük át. Ez a templom nemcsak építészeti emlékmű, hanem mindenekelőtt Cieszyn spirituális szívét alkotó hely. Itt zajlottak a legfontosabb vallási szertartások, és itt imádkoztak a lakosok évszázadokon át. A piactéren találtuk meg a Három Testvér kútját, amely Cieszyn város alapításának és elnevezésének történetére utal. Az Olza folyón (a természetes lengyel-cseh határon) átívelő Barátság hídján átkelve Český Těšínben találtuk magunkat. A várost 1920-ban osztották fel. Vacsora után minden este lehetőségünk nyílt megtekinteni a 62. Beszkidek Kulturális Hetét a wisłai Stanisław Hadyna Amfiteátrumban, ahol lengyel és nemzetközi népdalegyüttesek léptek fel. Gyönyörű jelmezekben finn, portugál, szerb és mexikói csoportok, valamint magyar földesi Szélrózsa együttes táncolt és énekelt. A kirándulás számos új és mély élményt és benyomást hozott a résztvevőknek, amelyek sokáig emlékezetesek maradnak.

inf, fót.Malgorzata Leszkó

• Következő