Hosszú kihagyás után ismét elkezdtük a szokásos programjainkat: az online közgyűlés után megtartottuk az esedékes vezetőségválasztó közgyűlést is június 12-én. Erről lehetett olvasni az érdi médiában is. (Megjegyzem, a nehézségek ellenére azért tartottuk egymással a kapcsolatot, játékok, levelek, bemutatkozások, infomációközvetítések formájában.)
Viszont arról nem híreltünk még, hogy június 19-20-án tanulmányutat szerveztünk Eger és környékére – a tavaly elmaradt utat pótolva. Picit aggodalommal indult el a 40 fő, bár mindenki oltott, de legyen nálunk az igazolvány, maszk stb. Apró nehézségek után mindenkit „fölszedtünk” – és útnak indultunk.
Célunk a magyarországi lengyel emlékhelyek fölkeresése, elsősorban a lengyel menekülttáborok helyszíneit keressük föl. (A II. világháború alatt nálunk kapott menedéket sok ezer katona és család is, akik a németek és szovjetek elöl menekültek.) Miután már végigjártuk a helyek nagy részét, most Eger került sorra. Egerben is működött tábor, sőt, gimnázium is!
Fölvettük a kapcsolatot, Jadwiga Floriasńskával, az Egri Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat vezetőjével, aki segített megvalósítani a programot (a férjével, Rittenbacher Ödönnel együtt).
Ilyen útjainkon természetesen más látnivalókat is beillesztünk. A Mártaalja és a Bükkalja gyönyörű vidéken, dimbes-dombos tájakon haladtunk, a légkondis autóbuszon élveztük a magyar ráj szépségét! Csak röviden írok a programról, a honlapon bővebb beszámolót talál mindenki Vernyik Anett tollából.
Gyöngyöspata gyönyörű gótikus templomával kezdtük, a különleges Jessze oltárral. Majd a kisnánai vár következett, közben beszélhettünk Aba Sámuelről, a most feltárás alatt álló abasári ispánközponttól, érintettük Markazt is. Egerbe érkezve Jadwiga vezetésével emlékeztünk meg a különböző lengyel emlékhelyekről: a hajdani, várban lévő menekülttábor emléktáblájánál koszorúztunk, de megemlékeztünk a Balassi-kortárs lengyel költőről is, Adam Czahrowskiról is. bár az emléktábláját nem értük el a felújítások miatt.
Bejártuk az egri várat, majd legyalogolva a városba folytattuk a Minorita templomban az emlékezést a közös lengyel-magyar szentekre. Sajnos a lengyel plébános nem ért rá fogadni bennünket, pedig jólesett volna.
Jadwigával tisztáztuk az egri és a boglári lengyel gimnázium kérdését is, majd a nagypréposti palota falán levő, szintén lengyel vonatkozású emléktáblánál is koszorúztunk – igaz, itt 1848-49-es eseményekre, a kicsit vitatott történelmi szerepű Dembinszkyre emlékeztünk. Ahogy mindig, a könyvtárosokra, most is számíthattunk! Fogadott bennünket a megyei könyvtár igazgatója, Tőzsérné Andrea (neki sikerült időt szakítania számtalan elfoglaltsága mellett/), és kollégái is frissítővel vártak bennünket.
A mintegy 35 fokos melegben jólesett megpihenni a Wigner-kollégiumban, majd pedig a Szépasszonyvölgyben egy borkóstoló várt bennünket a Sike-pincészetben! Maradéktalan volt az élmény Sike Tamás fölvezetésével, a vacsora is finom volt.
Második napon a Kisasszony-temetőben kezdtünk, ahol megható ünnepség keretében emlékeztünk az Egerben elhunyt lengyelek sírjánál – szintén Jadwiga és férje,Ödön tájékoztatásával.
Fölkerestük a Gárdonyi-házat – mindig meghatja a látogatót – akárhányszor jön ide.
Egert elhagyva Noszvajra érkeztünk. Itt fölkerestük a De le Motte Kastélyt. A kastély szépen rendben van tartva, a parkja is. Maga az épület díszítése picit megosztó. Megnéztük a barlanglakásokat is, érdekes volt – alapos tájékoztatást kaptunk a vezetőnktől. Majd a Gazdaház következett, ahova hosszas előzetes szervezés után jutottunk be - de megérte. A finom kenyérlángos, a túrósbatyu. a házi bor és a friss víz jólesett. Köszönet Pintér Irénkének!
Összefoglalva – jó volt ismét együtt lenni – ez is nagy dolog! És még tartalmas programon is részt vehettünk, ez csak „hab a tortán”! Köszönöm a résztvevőknek a türelmet a melegben, köszönet Jadwigának és férjének, Ödönnek, köszönet Pintér Irénkének a noszvaji szervezésért. És persze az egri könyvtáros kollégáknak is. Meg az időjárásfelelősnek is, aki nem hozott esőt, bár a nagy meleget szívesen mellőztük volna.
inf. fot. Bazsóné Megyes Klára