Január 25-én Balatonbogláron felavatták Witold Pilecki lovassái alhadnagy szobrát. Az ünnepségen részt vett Jerzy Snopek lengyel nagykövet és Adam Siwek, a Varsói IPN Lengyel Nemzeti Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács Elnöke.

A szobor felállításának ötletadója és kezdeményezője Jerzy Snopek lengyel nagykövet volt, a kezdeményezést pedig támogatta a Balatonboglári Önkormányzat és a Varsói Nemzeti Emlékezet Bizottság. A szobrot a Lengyel-Magyar Barátság Háza előtt állították fel, a II. világháború idején ugyanis itt működött a lengyel iskola. A mellszobrot Michał Wiśnios szobrászművész készítette, aki a budapesti Józef Piłsudski marsall melszobor megalkotója is.

A szoboravató ünnepség és a felszentelés után az emlékműnél többek között Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök, a magyar kormány, valamint a lengyelségi civil szervezetek nevében koszorúkat helyeztek el, ezen kívül virágokat helyezett el Felföldi Maria, az Országos Lengyel Önkormányzat elnöke, valamint Molnár Monika, az LKK igazgatója. A résztvevő vendégek között jelen volt dr. Karol Biernacki, a Wacław Felczak Alapítvány elnöke is.

Witold Pilecki lovassági alhadnagy Lengyelország felosztásának nemzedékéhez tartozott, ahhoz a nemzedékhez, akiknek küldetése volt Lengyelország függetlenségének elnyerése, amikor pedig ez megtörtént, a független haza nagyságáért dolgoztak. A nemzeti felkelések mindig élő hagyományain, valamint az „Isten-Méltóság-Haza” szellemében nevelkedtek. Cserkész, társadalmi aktivista, lengyel katonatiszt és ellenálló volt. Részt vett a lengyel függetlenségi harcokban. A II. világháború kitörése után is részt vett a haza aktív védelmében. 1939-ben társ megalakítója volt a Titkos Lengyel Hadseregnek. 1940-43-ig önkéntes alapon rabja volt az auschwitzi koncentrációs tábornak, ahol föld alatti szervezetet alakított és dokumentálta a fogyok szenvedéseit és a német katonák kegyetlenségét. A küldetés teljesítése és a szökés után visszatért a fegyveres harcokhoz. Részt vett a varsói felkelésben, fogoly volt a lamsdorfi és a murnaui, valamint harcolt a nyugati Lengyel Hadtestben. A II. világháború után Olaszországban belépett a 2. Lengyel Hadtestbe, ahol Władysław Anders tábornok parancsnoksága alatt szolgált. A szovjetek által uralt Lengyelországba visszatért és a nemzeti függetlenségi mozgalomnak kötelezte el magát. A kommunisták letartóztatták, brutálisan megkínozták, majd koncepciós perben halálra ítélték és 1948 május 25-én a varsó-mokotówi börtönben tarkón lövéssel kivégezték. 2006 júliusában Lech Kaczyński akkori köztársasági elnök a lengyel hazának való elköteleződéséért a Lengyel Fehér Sas Érdemrendet posztumusz neki adományozta.  2013-ban Pilecki posztumusz ezredesi rangot kapott.

Inf. saját, fotó: M. Molnár