Április 2-án a budapesti Mindenkor Segítő Szűz Mária Lengyel Templomban a 10.30-kor megtartott szentmise a pálmák megszentelésével kezdődött.

A zöldellő ágak, azaz pálmák szentelését a XI. században vezeték be a virágvasárnapi liturgiába.

Budapesten a pálmák szentelését Krzysztof Grzelak atya, a Lengyel Perszonális Plébánia plébánosa végezte el, egyben ő tartotta a szentmisét is. Halálának 18. évfordulóján megemlékeztek szent II. János Pálról. A szentmise folyamán tiszteletét adták a szentnek, egyúttal közbenjárását kérték a lengyelségért, a lengyel hazáért és a világ békéjéért.

A Virágvasárnap megnyitja hitünk legmélyebb titka megélésének időszakát – a Nagy Hetet. Jézus ünnepélyes bevonulásával Jeruzsálembe kezdetét veszi küldetésének, a világ megváltásának utolsó akkordja. A szentmisére elhozott zöld gallyak szentelése egy olyan közösségben egyesít minket, amely Krisztusban azt a megjövendölt királyt látja, aki népe bűneiért az életét adja. A lengyel hagyományok szerinti „Pálmák Vasárnapját” Virág vagy Füzes vasárnapnak is nevezték (Magyarországon Virágvasárnapnak hívják). Ezen a napon szentelték meg az ún. pálmákat, amelyek a keresztény hagyományokban az újjászülető életet szimbolizálják.

A pálmák készítésének nagyon gazdag hagyományai vannak. Régiótól függően a pálmák különböznek külsőre, valamint elkészítési módban. Ezekkel kapcsolatban számos szokás és hiedelem létezik: a megszentelt pálma védi az embereket, állatokat és házakat. A szentképek mögé tűzték, ahol a következő évig voltak láthatóak. Ezeket nem lehetett csak úgy kidobni. Leggyakrabban elégették őket, az ebből keletkezett hamut pedig Hamvazószerdán használták fel a szertartáshoz.

feldolg. szerk. fotó: Pál B., ford. E.Bóka

• Előző
• Következő