2024 április 12-én a Budapest III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és az Óbudai Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat megemlékezést szervezett a Katyńi Mártírok szobránál a katyńi vérengzés 84. évfordulója alkalmából, ez a nap egyben a Katyńi Mészárlás Áldozatainak Emléknapja.

Az ünnepségen jelen volt Sebastian Kęciek budapesti lengyel nagykövet, Sławomir Mnitkowski katonai attasé, a lengyel légierő ezredese, Dominika Teske, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója – akik a családjaikkal vettek részt z ünnepségen, dr. Kiss László, Óbuda polgármestere, Tordai Bence parlamenti képviselő, dr. Rónayné Słaba Ewa lengyel nemzetiségi szószóló, Óbuda testvérvárosának, Bemowónak a delegációja - amelyet Jakub Gręziak, a Kerületi Tanács elnökhelyettese vezetett, Felföldi Maria, az Országos Lengyel Önkormányzat elnöke, illetve Korinna Wesolowski, a III. Kerületi Lengyel Önkormányzat elnöke.

A megemlékezésen jelen voltak Óbuda – Békásmegyer politikai és civil szervezeteinek képviselői, a lengyel civil szervezetek - a Szent Adalbert Egyesület, a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület, az érdi Lengyel – Magyar Kulturális Egyesület, a Lengyel Kutatóintézet és Múzeum, a Lengyel Kiegészítő Nemzetiségi Nyelvoktató Iskola és Kiegészítő Nemzetiségi Óvoda, a Lengyel Nagykövetség mellett működő Lengyel Iskola, a Korompay Család Lengyel – Magyar Egyesület, a WAT Végzőseinek Egyesülete, a Budapest VIII. Kerületi Önkormányzat, valamint a helyi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat küldöttjei. Az ünnepség a lengyel himnusz eléneklésével kezdődött, majd a moderátorok lengyel és magyar nyelven kiemelték: „Budapest az első olyan közép-európai főváros, ahol 2010-ben emlékparkot hoztak létre a katyńi vérengzés áldozatainak emlékére. Ma összejöttünk a Katyńi Mártírok parkjába, hogy megemlékezzünk arról a közel 22.000 lengyel áldozatról, akiket 1940-ben a Szovjetunióba hurcoltak, majd Sztálin parancsára kivégeztek és a Katyń melletti erdőben tömegsírokba elhelyeztek.” Ezután a jelenlévők egy nagyon megható programnak lehettek a szemtanúi; az előadást iskolai diákok és magyar művészek részvételével, dokumentumok, családi visszaemlékezések, versek – többek között író a „Jak wrócicie” című költeményével keltették életre, amelynek alkotója dr. Konrad Sutarski híres lengyel író és költő, a helyi lengyelség korelnöke - aki fiával szintén jelen volt az ünnepségen, akinek édesapja Starobielsknél vesztette életét. A megemlékezésen díszőrséget álltak a Lengyel Történelmi Légió Rekonstrukciós Egyesületének tagjai.

A megemlékezésen beszédet mondott: Sebastian Kęciek budapesti lengyel nagykövet, Jakub Gręziak, a Bemowo Kerületi Tanácsának elnökhelyettese és dr. Kiss László, Óbuda polgármestere, aki beszédében kiemelte, hogy „A katyńi erdőben véghez vitt mészárlás számos más nemzet számára is egy örökös és közös veszteséget jelent. A lengyel szovjet hadifogságba esett lengyel tisztek megölése, az ügyről való több évtizedes hallgatás, a mészárlás elkövetőiről szóló tények és a mészárlás körülményeinek a meghamisítása mindnyájunk számára tragédia. Itt, a kerületünkben, az Árpád Gimnáziumnál lévő Katyńi Mártírok parkjában áll az áldozatok emlékműve, amely arra figyelmeztet bennünket, hogy kötelességünk megőrizni az ártatlanul megölt áldozatok emlékét” majd hozzátette: „Mi magyarok az elnyomás ördögi cselekedeteit szintén megismerhettük. Ez a lengyel és magyar nemzet sokszáz éves közös sorsának szintén része, amelyet csak megerőúsít az a tény, hogy az 1940. évi mészárlásnak magyar áldozatai is voltak: Korompay Aladár, a Varsói Egyetem magyar nyelvű lektora, illetve a szintén magyar származású Oskar Rudolf Kuehnel.” Krzysztof Grzelak atyával, a Lengyel Perszonális Plébánia plébánosával együtt közösen imádkoztak a Katyńban megölt áldozatokért és a smoleński tragedia áldozataiért, ezután pedig elkezdődött a koszorúzási ceremónia. Az ünnepség végén elénekelték a magyar himnuszt, majd díszsortűz következett az áldozatok emlékére.

A Budapest III. kerületi szobrot 2011 április 9-én avatta fel Bronisław Komorowski akkori lengyel és Węgier – Schmitt Pál akkori magyar államfő, akik közösen elültették a barátság két tölgyét, amelyet a katyńi magyar áldozatok, Oskar Rudolf Kuehnel százados és Korompay Emánuel Aladár százados emlékére ültettek. A Széri-Varga Géza és Széri-Varga Zoltán szobrászművészel által megalkotott emlékművet egy nagy fekete gránit tömb téglateste alkotja, amelyet roszdás elemekkel vettek körbe, amelyekbe fákat imitáló bevágásokat készítettek. A tömb belsejében egy fény installáció található, amely lehetővé teszi az emlékmű szürkület utáni megtekintését is. A művészek a "Zbrodnia w lesie", vagyis „Gyilkosság az erdőben” címet adták a műnek. Az emlékmű állításának kezdeményezése a magyar fél részéről – Budapest városvezetésétől és Budapest III. kerület vezetésétől indult, amelyet már a kezdetektől támogatott a varsói Lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács - különösen Andrzej Przewoźnik, aki a Tanács akkori titkára volt, valamint a budapesti Lengyel Nagykövetség. 2017 óta Budapest III. Kerületében, az Árpád Gimnázium oldalán, nem messze az emléktáblától és a katyńi emlékműtől megtalálható Andrzej Przewoźnik, a varsói Lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács egykori titkárának, a lengyel – magyar barátság rendkívüli szószólójának emléktáblája, aki 95 másik emberrel együtt életét vesztette azon az elnöki repülőgépen, amely 2010 április 10-én a katyńi mészárlás 70. évforulóján szervezett megemlékezésre tartott. Ennél az emléktáblánál is virágokat helyeztek el, valamint megemlékeztek az elhunytról.

Inf. saját GP, fotó: Pál B, ford. Bóka E..

• Előző
• Következő