A cím természetesen a Magas-Tátrát jelenti, hiszen legtöbbször jelző nélkül is ezt a hegységet értjük alatta. De hogyan is kerültek ezek a „kincsek” Érdre? Több válasz is adódik, mindegyik a szervezőkhöz kötődik. A fő szervező a Dr. Genersich Antal Alapítvány volt, annak a motorja, Dr. Tankó Attila a városban dolgozik és a Genersich-leszármazottak közül is néhányan Érden laknak.

Az alapítvány eddig több nemzetközi (szlovák, lengyel, magyar összefogású) programot szervezett, főleg a Szepességben, Lőcsén, Késmárkon, hiszen a család innen származott. A programokba bevonta a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatóját, Dr. Kubassek Jánost, az Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület egyik lengyel származású vezetőjét, Sebestyénné Majchrowska Ewát és jómagamat, aki akkor az egyesület mellett a Csuka Zoltán Városi Könyvtárat vezettem. Igazában így állt össze az a csapat is, amely április 25-én egy előadóülést szervezett a földrajzi múzeumban, a következő napon pedig a Csuka Zoltán Könyvtárban látta vendégül a résztvevőket és a szervezőket.  Külföldi előadók is beszéltek Tátra-élményeikről. A késmárki Milan Choma, nyugalmazott középiskolai tanár a diákjaival tett túrákról mesélt képekkel illusztrálva. Joppa László, ugyancsak Késmárkról (ahol a helyiek közül már rajta kívül talán senki nem tud magyarul) a számára legkedvesebb tátrai útvonalakról tartott előadást. A Hazajáróból is ismert poprádi Scheirich László betegsége miatt csak azokkal a fotóival lehetett jelen, melyeket több mint 3 évtizedig a Lomnici-csúcson dolgozva készített. Szintén csak előadásával szerepelt Lőcséről Astrid Kostelnikova asszony, ő a cipszerek leszármazottjaként a lőcsei evangélikus temetőben nyugvó Tátra-kutatókról írt. (Tóthmátyás Ildikó, a locseitemeto.hu honlap gondozója tolmácsolásában). Dr. Kubassek János a legnevesebb magyar Tátra-kutatók emlékét idézte föl. Kolléganője, Tímár Edit, Göran Wahlenberg, neves svéd Tátra-kutatóról szóló ismertetője mellett bemutatta múzeumi kiállításvezetőjét is Papp-Vaáry Árpád professzor segítségével. A mi egyesületünket Sebestyénné Majchrowska Ewa „képviselte” előadásával: a Tátra Eurórégióról beszélt, amely sokkal nagyobb területet érint, mint a Magas-Tátra. A számunkra is már jól ismert Pieniny-hegységet, a Podhalét, a Bieszczadok egy részét is lefedő régió Lengyelország és Szlovákia természetvédelmi, örökségvédelmi, kulturális együttműködését jelenti, erről kaptunk tájékoztatást tőle. Az előadások mellett ismerkedhettünk a Hazajáró sorozat kulisszatitkaival is, egy filmet is megtekinthetett a nem kis számú közönség.
Az Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület 2004. évi megalakulása óta minden évben szervezett tanulmányutat Lengyelországba, annak is elsősorban erre a déli, délkeleti részére. Az autóbuszos út során mindig megállunk a Felvidéken, Szlovákiában is – tehát ez a terület nagyon ismerős nekünk. Tagjaink közül sokan eljöttek erre a rendezvényre is, fölelevenítettük az élményeinket, melyek Késmárkhoz, Lőcséhez, a Magas-Tátrához, a Pieniny-hegységhez, a Bieszczadokhoz fűződnek. És idén ismét erre utazunk majd augusztusban, Nowy Sacz központtal járjuk be a vidéket. Az is lehet, hogy megállunk Késmárkon, hogy találkozzunk a szlovákiai barátainkkal…
Végezetül hadd ajánljam figyelmükbe a Magyar Földrajzi Múzeum kiállításait is, melyben a magyar földrajzi utazókról, kutatókról kaphatnak képet. És persze várjuk az érdeklődőket egyesületi rendezvényeinken, Érden! 

Bazsóné Megyes Klára

az Érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület elnöke